|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csipak Lajos 2009. július 6.„Még soha ennyien” – mondták a legidősebbek is július 4-én, az Ezer Székely Leány Napján. Jóval a nevében is jelzett ezer fölött volt a székely ruhások száma. Megmaradt az ünnep eseményei egyik tartópillérének az ünnepi szentmise. Miután a hagyományőrző tánccsoportok felvonultak Csíkszereda utcáin, és a Szabadság téren megtartották ünnepre hívó közös táncukat, a kegytemplomba igyekeztek. A „Hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk!” jelmondat sem véletlenül említi első helyen a hitben való megerősödés fontosságát. Ahogyan 1931-ben Csipak Lajos megkérdezte az ünnepre érkezetteket, hisztek-e abban, hogy itt száz év múlva is magyarok lesznek, és hogy ez a hely száz év múlva is a székelyeké lesz, úgy tette fel ezt a kérdést Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is 2009 Ezer Székely Leány Napján. Az erőteljes „hisszük” és az „igen” válaszok ezúttal is elhangzottak. Ezt a napot 1931-ben Domokos Pál Péterrel az élen éppen a számbavételezés jegyében indították útjára. A faragott esketési székpárt Szentegyháza érdemelte ki. A Haáz Sándor vezetésével érkezett gyermekkórussal együtt nyolcvannál is többen érkeztek népviseletben az ünnepre. Imával, tánccal, játékkal telt az idei Ezer Székely Leány Napja is. /Antal Ildikó: Égi lajtorja a népviselet ünnepén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./ Először 1931-ben Domokos Pál Péter néprajzkutató kezdeményezésére megszervezték az idegenbe szakadt székely leányok népviselet-, nyelv- és hagyományápoló seregszemléjét. A kommunista rezsim tiltotta ezt az ünnepet, 1990-ben azonban sikerült újjáéleszteni a hagyományt, azóta minden évben megszervezik. A szervezők idén ünnepi kiadványban emlékeztek meg a korábbi esztendők rendezvényeiről. /Székely leányok napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2014. április 15.Költöznie kell az erdészetnekVégrehajtó kereste fel hétfőn délelőtt a Hargita Megyei Erdészet csíkszeredai székhelyét. A látogatás célja nem volt egyéb, mint érvényt szerezni a legfelsőbb bíróság azon jogerős ítéletének, mely a római katolikus egyház tulajdonába utalja a Csipak-féle házat, amelyben az említett intézmény egy része működik. Az erdészetnek egy hónapon belül költöznie kell. Marosvásárhelyi végrehajtóval és ügyvédi képviselettel érkezett hétfő délelőtt Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt római katolikus plébánia esperese a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság székhelyére. A látogatás célja a Csipak-féle ingatlan egyház általi tulajdonba vétele volt, amelyben az említett intézmény egy része működik. A kezdetben feszült hangulatban zajlott tárgyalások után kiderült, az erdészet egy hónapos határidőt kapott, hogy kiürítse az épületet. Egy ingatlan története Mint azt a találkozó után az esperes az ingatlannal kapcsolatban elmondta, Majláth Gusztáv Károly püspök annak idején öt papot hívott Magyarországról Erdélybe. Köztük volt Csipak Lajos címzetes kanonok is, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium latin és magyar szakos tanára. Az egyházi személyiség 1932-ben vásárolta a szóban forgó 24 áras telket, amelyre házat épített. Ezt 1950-ben államosították, tulajdonosát Szebenbe száműzték. Elveszett, majd előkerült végrendelet Az esperestől azt is megtudtuk, Csipak 1953-ban Csíkszeredába látogatott, és ekkor írta meg végrendeletét. „Többen is tudtak erről, ám végül csak a könyvtárunk 2001-es átrendezésekor került elő a dokumentum. Ennek alapján lefolytattuk a hagyatékot, majd felszólítottuk az erdészeti hivatalt, amely itt folytatja működését, hogy ürítse ki az épületet, vagy kössünk bérleti szerződést” – nyomatékosított Darvas. Nem akartak tárgyalni „Az erdészeti hivatal nem volt hajlandó velünk tárgyalni, kénytelenek voltunk törvényre vinni az ügyet” – jegyezte meg az esperes. Hozzátette, a pereskedés öt éven át húzódott, a jogerős ítéletet tavaly január 17-én mondta ki a legfelsőbb bíróság. Ez alapján a Csipak Lajos által épített ingatlan a katolikus egyház, ezen belül a csíkszeredai egyes számú egyházközség jogos tulajdonát képezi. „Azóta várakozó állásponton voltunk. Tavaly szeptemberben próbáltunk tárgyalni az erdészettel, ám nem úgy beszéltek velünk, ahogy egy tulajdonossal illett volna” – jelentette ki a csíkszeredai plébánia esperese. Végül ez év elején egy marosvásárhelyi végrehajtó irodát kértek fel arra, hogy szerezzen érvényt a jogerős ítéletnek. Feszült beszélgetések utáni kiegyezés Darvas Kozma József a Csipak-féle házban hétfőn lezajlott egyeztetést követően elmondta, a feleknek sikerült egyezségre jutniuk. Ennek értelmében az erdészetnek május 19-éig kell az épületet elhagynia. A helyzetet bonyolítja, hogy a kilencvenes évek derekán az igazgatóság az említett épület mögött egy újabb, kétszintes ingatlant is felépített. „A Csipak-házból való kiköltözést követően az erdészetnek ajánlatot kell tennie a területünkre felhúzott ingatlanra is. Erről az egyházközség tanácsa hoz majd döntést, amit a gyulafehérvári főegyházmegyei hatóság gazdasági tanácsának is láttamoznia kell” – írta le a következő időszak várható fejleményeit az esperes. A Székelyföld Fociakadémiának ajánlanák Darvas Kozma József kiemelte, az épületegyüttessel hosszú távú elképzelésük volna. A tervek szerint a magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémiával szakmai viszonyban levő Székelyföld Fociakadéma bentlakóinak ajánlanák fel. Amennyiben csak a régi ingatlan kerül tulajdonukba, akkor azt irodahelyiségként adnák bérbe. „Az egyház az ingatlanjairól nem mond le. Az erdészet azonban ragaszkodik a másik épülethez, így ha megfelelő ajánlattal jönnek, akkor elfogadhatjuk azt” – fejtette ki az esperes. Cătălin Mutică: tiszteletben tartjuk a jogerős ítéletet „Nem akarjuk bérbe venni ezt az épületet, a másikban bőven megférünk. Még talán örvendünk is az átadásnak, mert megszabadulunk egy sor fenntartási költségtől” – így fogalmazott a végrehajtói látogatás után megtartott rögtönzött sajtótájékoztatón Cătălin Mutică. A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, az általa vezetett intézmény nem gördít akadályt az elé, hogy a katolikus egyház érvényt szerezzen a bírósági döntésnek. „Az egy hónapos határidőn belül kiköltözünk az épületből” – mondta az intézményvezető. Nem mondanak le a nagyobb ingatlanról „Most abban a helyzetben vagyunk, hogy van egy saját épületünk olyan területen, amelynek nem mi vagyunk a tulajdonosai. Nagyon sok megoldási lehetőség van erre az állapotra, ezekről a későbbiekben folytatunk tárgyalásokat az egyházzal” – pontosított Mutică. Elmondta, a Csipak-féle ház mögötti részen található kétszintes ingatlan 1997-re épült fel, erről viszont nem hajlandó lemondani az erdészet. „A törvény minket is védelmez, nem tudnak az utcára tenni az általunk épített ingatlanból” – tette hozzá az igazgató, aki szerint a szóban forgó épület a törvényes előírásoknak megfelelően volt felhúzva, minden ezzel kapcsolatos dokumentummal és engedéllyel rendelkeznek. Ábrahám: van esély a kiegyezésre „Az egyházközség tagjaként úgy látom, jogos tulajdonát kapja vissza az egyház. Azt viszont sajnálom, hogy az elmúlt időszakban elmaradt a párbeszéd a két fél között. A hétfői nap is kissé feszült hangulatban kezdődött, de végül meg tudtuk beszélni a dolgokat” – mondta el a tájékoztatón szintén jelen levő Ábrahám István. A megyei erdészet irodavezetője szerint az általuk épített kétszintes épülettel kapcsolatban van esély a kiegyezésre. „Meglátásom szerint megtaláljuk a megoldást a másik épületre is. A Merkúr nagyáruház környékén tudunk felajánlani olyan területet cserébe, amely hasonló értékkel bír. Konkrét javaslatot fogunk letenni ez irányban” – említette az illetékes. Rédai Botond. Székelyhon.ro 2014. május 18.Darvas: nem egyezkedünk!Hétfőn kell átadja a visszaigényelt csíkszeredai Csipak-féle házat a római katolikus egyháznak az állami erdészet. Az intézménynek az április közepén lezajlott végrehajtói látogatás nyomán kellett elhagynia az ingatlant. Az egyház azonban továbbra is igényt tart a 24 áras telek egészére, területcserébe nem egyeznek bele, így további jogi vita van kilátásban a két intézmény között. „Az egyik részt átvesszük, területcserébe azonban nem megyünk bele” – fejtette ki határozottan Darvas Kozma József. A csíkszeredai Szent Keresz Plébánia esperese kiemelte, az erdészet úgy építkezett a kilencvenes évek derekán a szóban forgó területre, hogy az illetékesek tudatában voltak annak, a telek nem az ő tulajdonuk, így az előbb-utóbb vissza lesz igényelve. Darvas szerint szintén az intézmény hozzáállását tanúsítja, hogy tavaly úgy ruháztak be az általuk épített ingatlanba, hogy az év január 17-én megszületett a telek visszaszolgáltatását kimondó jogerős ítélet. „Úgy gondolom, ezek az események nem az intézmény vezetőinek jóhiszeműségét bizonyítják. Bontsák le az épületüket, vagy megfelelő vételárat kínáljanak fel érte” – hangsúlyozta az esperes. Ugyanakkor érthetetlennek nevezte, hogy míg az általa képviselt egyház kizárólag a törvény betartását kéri, addig éppen egy állami intézmény az, amely nem tartja tiszteletben azt. „Ez az utolsó szavunk, nem egyezkedünk” – mondta határozottan Darvas, aki akár további jogi lépések megtételét is kilátásba helyezte annak érdekében, hogy teljes mértékben érvényt szerezzenek a törvényszéki döntésnek. Másfél évtizede kezdődött a történet Mint arról már beszámoltunk, a Csipak Lajos címzetes kanonok, az egykori csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium latin és magyar szakos tanára által 1932 körül épített ingatlannal kapcsolatos végrendelet – melyben a kanonok az egyházra hagyta az ingatlan – 2001-ben került elő a megyeszékhelyi Szent Kereszt plébánián. Ennek alapján lefolytatták a hagyatéki tárgyalást, majd felszólították az erdészeti hivatalt, hogy ürítse ki az épületet, vagy kössenek bérleti szerződést. Az erdészeti hivatal nem volt hajlandó tárgyalni, a peres ügy pedig öt éven át húzódott, a jogerős ítéletet tavaly január 17-én mondta ki a legfelsőbb bíróság. Darvas Kozma József esperes korábbi nyilatkozata szerint azóta várakozó állásponton volt az egyház. Így egy tavaly szeptemberi sikertelen egyeztetést követően idén április 14-én végrehajtó és ügyvéd jelenlétében folytattak újabb tárgyalásokat. A két félnek végül sikerült megegyeznie, így az erdészet vállalta, hogy május 19-éig felszabadítja az ingatlant. Ragaszkodik épületéhez az erdészet A kilencvenes évek derekán a 24 áras telken az igazgatóság a Csipak-féle ház mögött egy újabb, kétszintes ingatlant is felépített. Az egyház erre az épületre is igényt tartana, az erdészet viszont nem hajlandó feladni az általa felhúzott irodaházat. Mint azt Cătălin Mutică, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője korábban már kifejtette, a törvény őket is védi, így senki nem tudja kirakni az intézményt az általuk épített ingatlanból. Éppen ezért területcserét ajánlottak fel az egyháznak, a Merkúr nagyáruház környékén található területet kínálva fel. Az igazgató azt is elmondta, a végrehajtó által megszabott határidőt betartják, így hétfőig elhagyják a Csipak-féle ingatlant. Rédai Botond. Székelyhon.ro 2014. május 19.Perekkel válaszolt a kilakoltatásra az erdészetBirtokba vehette hétfőn a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia az állami erdészet által eddig használt Csipak-házat. Az ingatlant a hozzá tartozó 24 áras területtel tavaly januárban szolgáltatta vissza a legfelsőbb bíróság. Mint kiderült, az erdészet ebben az ügyben időközben három bírósági pert is indított a katolikus egyház ellen. Végrehajtó és ügyvéd jelenlétében zajlott le hétfőn a Csipak Lajos címzetes kanonok, az egykori csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium latin és magyar szakos tanára 1932 körül épített házának birtokba vétele a római katolikus egyház által. A folyamat nem volt zökkenőmentes, az átvétel során több dolgot is nehezményeztek a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia képviselői. A szóban forgó ingatlanon kívüli részekről, azaz a telek további részeiről, illetve az időközben az erdészet által felhúzott épületekkel kapcsolatosan nem jutottak közös nevezőre a felek. „A beszélgetések során arra jutottunk, hogy az egyház képviselői egy ajánlatot fognak küldeni az általunk épített ingatlanok felvásárlására. Mivel állami hivatal vagyunk, feletteseink hozzák meg a döntést ebben a kérdésben” – fogalmazott portálunknak az átadást követően Cătălin Mutică. A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője kiemelte, valószínű, hogy a helyzet végleges tisztázásáig az általuk használt területért bért kell fizetniük az egyháznak. Mutică: nem vagyunk rosszhiszeműek Az erdészet megyei vezetője kifejtette, a többi hasonló esetből kiindulva el lehet mondani, ebben a helyzetben is a bíróság fogja kimondani a végső szót. „Van egy törvényesen felépített ingatlanunk és melléképületek egy olyan területen, amely az építkezéskor még állami tulajdonban volt. Tehát szó sincs illegális építkezésről. Meg szeretnénk venni azt a területet, amin az épületeink vannak, hogy továbbra is itt tudjunk működni” – nyomatékosított az igazgató. Mutică ugyanakkor határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint rosszhiszeműen viszonyultak volna az egész helyzethez. Elmondása szerint az erdészetnek van egy múltja ebben a városban, több ingatlant is épített a hivatal, ezek egy részét most mások használják. „Mi nem vagyunk rosszhiszeműek, az akkori rendelkezések értelmében költöztünk egyik épületből a másikba. Valahogy meg kell oldani ezt a helyzetet, hogy mi is folytatni tudjuk tevékenységünket” – jegyezte meg az illetékes. Még a kézmosót is elvitték – méltatlankodott Darvas Kozma József. A csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia esperese szerint minősíthetetlen, amilyen állapotban hagyta az erdészet az általa használt Csipak-házat. „Átvettük a területet, a Csipak-házat. Egy megfelelő árat is felkínálunk a másik épületegyüttesért. Ha elfogadják ajánlatunkat, jó, ha nem, bontsák le és vigyék el. Ettől a naptól kezdve a végleges megoldásig bérleti díjat kérünk az erdészettől” – fogalmazott az esperes. Három bírósági per az egyház ellen Az esperestől megtudtuk, az állami erdészet három bírósági pert indított az egyház ellen. Darvas szerint az egyikkel a törvényszéki végrehajtás felfüggesztését szeretnék elérni, a másik kettő tárgyáról azonban egyelőre nincs tudomásuk, várják a bíróság értesítését. „Nem ijedünk meg, az erdészet tartsa tiszteletben a törvényt” – hangsúlyozta Darvas. Elmondta, a bemutatott iratokból kiderül, az erdészetnek épületbővítésre van engedélye, hiszen az egyik Csipak által felhúzott melléképületet bővítették háromszor is, elsőként 1981-ben, majd 1989-ben, illetve 1997-ben. Ám az ezzel kapcsolatos dokumentációkban több hiányosság is fellelhető, az épületegyüttes telekkönyveztetve sincs. Rédai Botond. Székelyhon.ro lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
